"A Waldorf-iskola ne iskola legyen, hanem előkészítő, mert minden iskola feladata az kell legyen, hogy az embert előkészítse az élet nagy iskolájára. Az iskolában tulajdonképpen nem azért tanulunk, hogy ismereteket szerezzünk, hanem azért, hogy mindig tanulhassunk az életről."
Rudolf Steiner
Belépés - Regisztráció
<< Vissza



A szellemtudomány körvonalai (9)


Egyes részletek a szellemtudomány területéről

Az ember éterteste

Az ember magasabb rendű részeinek az érzékfeletti észlelése sohasem teljesen olyan, mint a fizikai észlelés. Ha egy tárgyat érintve hő-észlelésünk van, akkor meg kell különböztetnünk azt, ami a tárgytól származik, belőle mintegy kisugárzik, attól, amit lelkünkben élünk át. A hőérzet belső lelki élménye egész más valami, mint a tárgyból kisugárzó hő. Képzeljük el a külső tárgytól függetlenül csak magát a lelki élményt: a hőérzet élményét a lélekben, mint lelki élményt, anélkül, hogy erre egy külső tárgy indítékot adott volna. Az indíték nélküli hőérzet-élmény képzelődés. A tanítvány belső észleléseket él át anélkül, hogy erre fizikai indítéka volna, különösen anélkül, hogy saját teste erre indítékot adna. A fejlődésnek bizonyos fokán (ahogy kimutattuk, magából az élményből) tudhatja, hogy a belső észlelés nem képzelődés, hanem ugyanúgy hatása az érzékfeletti külvilág valamely szellemi-lelki lényének, mint ahogy pl. a hőérzet is hatása egy külső, fizikailag észlelhető tárgynak. Így van ez a szín-észlelésnél is. Meg kell különböztetni a színt, amely a külső tárgyon jelenik meg, a lélekben megjelenő belső színérzettől. Képzeljük el azt a belső érzetet, amely a lélekben egy vörös tárgy észlelése közben keletkezik. Képzeljük el, hogy élénken emlékezünk a benyomásra; azután forduljunk el a tárgytól. Ami most a szín emlékképéből még bennünk van, azt figyeljük meg mint belső élményt és akkor meg tudjuk különböztetni a belső szín-élményt a külső színtől. Ezek a belső élmények tartalmilag feltétlenül különböznek a külső érzékszervi benyomásoktól; sokkal inkább viselik magukon a fájdalom és öröm érzését, mint a külső érzékszervi benyomások. Most képzeljük el, hogy a lélekben felszínre kerül egy olyan belső élmény, amelyhez sem külső fizikai tárgy, sem az emlékezés nem adott indítékot. Akinek érzékfeletti megismerése van, annak lehet ilyen élménye; és ha ilyen élménye van, akkor tudja, hogy ez nem képzelődés, hanem egy lelki-szellemi lény kifejeződése. Ha ez a lelki-szellemi lény ugyanolyan benyomást kelt, mint egy külső vörös tárgy, akkor ez a benyomás vörösnek nevezhető. Ha fizikai tárgyat észlelünk, akkor először a külső benyomás jön létre és aztán a belső színélmény; a mai kor emberének helyes szellemi látásakor ennek fordítva kell lennie: először van a belső élmény, amely árnyszerű, mint egy puszta szín-emlék és azután az egyre elevenebbé váló kép. Minél kevésbé figyelünk arra, hogy a folyamatnak így kell lezajlania, annál kevésbé tudjuk megkülönböztetni a valóságos szellemi észlelést a képzelődéstől (illúziótól, hallucinációtól stb.). Hogy a kép a lelki-szellemi észlelés során mennyire válik elevenné, árnyszerű marad-e, mint egy homályos képzet, vagy olyan intenzíven hat, mint egy külső tárgy, az teljesen attól függ, hogy az érzékfeletti megismerésben milyen fejlettek vagyunk. - A következőképpen írhatjuk le, hogy a szellemi látónak milyen az általános benyomása az étertestről: ha valaki az érzékfeletti megismerés folyamán olyan akaraterőt fejlesztett ki, hogy figyelmét el tudja fordítani a fizikailag előtte álló embertől, ha el tud tekinteni attól, amit szemével lát, akkor a fizikai ember által kitöltött térben érzékfeletti tudatával lát. Természetesen az akarat nagy mértékű fokozására van szükség ahhoz, hogy az ember ne csak attól fordítsa el a figyelmét, amire gondol, hanem attól is, ami előtte van, mégpedig úgy, hogy a fizikai benyomást teljesen kioltsa. Az akaratnak ez a felfokozása azonban lehetséges és az érzékfeletti megismerés gyakorlataival érhető el. Aki eljutott a megismerésnek erre a fokára, általános benyomást kaphat az étertestről. Lelkében ugyanaz a belső érzet keletkezik, mint az őszibarackvirág színének megpillantásakor, és ez az érzet olyan elevenné válik benne, hogy tudja: az étertestnek őszibarackvirág színe van. Azután észleli az étertest egyes szerveit és áramlatait is. Az étertestet azonban még részletesebben is leírhatjuk, ha elmondjuk azokat a lelki élményeket, amelyek a hőérzetnek, hangérzetnek, stb. felelnek meg. Mert az étertest nem csak színjelenség. Ilyen értelemben leírhatjuk az asztráltestet és az ember többi részeit is. Aki ezt tekintetbe veszi, tudja, hogyan kell érteni a szellemtudomány által adott leírásokat. (V. ö. könyvünk II. fejezetével.)

  Hiba és javítás beküldése...

Kapcsolat   |    Adatkezelés   |    Impresszum