Barion Pixel

A Michaelita gyakorlóközösség gyakorlati napja – HELYSZÍNVÁLTOZÁS!

Időpont
2020. október 4. 10:00 - 16:00

Helyszín
Egyéb

Gyakorlati élet a keresztény szellemtudomány tükrében: Küszöbélmények, ima, mantra, meditáció

A Michaelita gyakorlóközösség gyakorlati napja

„Mindennapi gonoszságunk” – az ellentéterők a mindennapjainkban a gondolat-érzés-akarat  szféráiban, doppelgangerek háborúja, vagy az Én szabadsága…

 

Időpont: 2020. október 4. vasárnap 10-16 óráig

HelyszínVáltozás! Új helyszín: József Attila Könyvtár (Dunaújváros, Apáczai Cs. J. utca 9.)

Gyakorlati napunkon folytatjuk utunkat az emberi sors és az emberiségfejlődés küszöbélményeinek feltárásában, és a meditációs gyakorlati élet kialakításában. A tematikus nap elméleti és gyakorlati elemekből áll, ahol az elmélet kimondottan a gyakorlatok alapjául szolgál. A tematikus napunkat Bothmer gyakorlatokkal egészítjük ki az ellazulás, a koncentráció és a közösségi együttlét egymáshoz kötődő élményeinek kialakítása céljából.

A Bothmer gyakorlatokat levezetik: Kovács Réka és Kovács Sándor

A meditációkat levezetik: Kovács Sarolta, Persőtzi Mihály, Molnár József Dodi

A tematikus napra egy kis hazaival készüljön, aki teheti, hogy az ebédidőben egymást megvendégelhessük.

A tematikus nap hozzájárulása: 0-3000 Ft (a lehetőségekhez mérten, amivel a közösség munkája támogatható)

A FÉLELEM BÉRE

Bevezető gondolatok 2020. október 4.-ei gyakorlati napunkhoz.

Egyre inkább tudatosítjuk, hogy folyamatos és gyorsuló korszakváltásban élünk. Lényegében két pozíció között választhatunk:

– vagy továbbra is az öt, egyidejű világválság egyesített árhullámának közepében hánykolódva próbálunk lázadni sorsunk ellen,

– vagy kilépve az árhullám partjára szemléljük a világ-válságok áradásának elrohanását mellettünk, és törekszünk túlélni, és vállalni az én-tudat fejlődés új korszakát… Ahol már nem lehet önfeladással lapítani, nem lehet hazugságokkal önmagunkat kábítani, ahol a morál a fő törvény, és a tiszta, eredeti kereszténység, vagy új-kereszténység.

Helyzetünk komolyságát jelzi, hogy a globálisan, és egyesülten ható világválságok már egyéni és közösségi életünk ajtaját is egyre gyakrabban ránk rúgják viszályok szításával, hazugságok hálójával. Minden irányból a megnemértések, megtagadások, elárulások, alaptalan, félreértett, de ki nem beszélt vádak stb. zúdulnak ránk egyre nagyobb félelmet keltve bennünk, miközben egzisztenciális biztonságunk homokvára is omladozik. A globális krízis miatt kifelé már nincs hová menni. Ennyi egyidejű válság átéléséhez már kevés a fizikai Földünk, mert azt Ahrimán, a hatalmas hazugság szellem uralja, a minden emberben élő doppelgengeren-hasonmáson keresztül, akik az Ő képviselői, katonái: bennünk…

De, önmagunkba, befelé indulhatunk. Itt két ismerős vár minket: a hamis énünk, az egónk vezérelte hasonmásunk, továbbá énünk, aki igazi szellemi lényünk földi megjelenítője. Hasonmásunk két vezérlő felettese Lucifer és Ahrimán. Lucifer az angyali világ azonnali lehetőségével bódít, Ahrimán a korlátlan pénz és hatalom mágikus ajtajának kulcsát kínálja… Amíg én-tudatunk alszik, addig ők használják gondolatainkat, érzéseinket, akaratunkat. Minden problémánk ebből származik… Civilizációnk közepében ma már benn áll Ahrimán, jelenlétének erejével erősítve és egyesítve, és egy nagy globális káosz irányába terelgetve a válságokat. Földi énünk tudatosulva, szellemi tanítóink felé fordul a földi problémák gyógyításához segítséget kérve. Bő száz évvel ezelőtt mindezt pontosan leírta/előre vetítette Rudolf Steiner, azzal is kiegészítve, hogy a nagy káosz után majd előlép megváltó-megmentőként Ahrimán, mindenkinek kínálva a gyors beavatást és megváltást és abból a földi jólét – illúzióját.

Konkrét jelenünkben gyorsan szétterjedt a félelem, melyet akár egy maszk is jól szimbolizál, és aktivál. A maszk jó tanító: félnünk kell egymástól, kerüljük is a másikat hátha valami kórt terjeszt… Olyan kort, amit eddig még senki sem tudott pontosan kimutatni és meghatározni. Bár vannak árulkodó jelek: pl. hazánkban, idén már több mint hatszáz ember meghalt ebben, igaz, legtöbbnek más súlyos betegsége is volt. Kilenc hónap alatt hat-hétszáz halott lehet nagyon sok is és kevés is, ha más betegségekkel hasonlítjuk össze. De ez a kór már erőteljesen bedöntötte Európa országainak gazdaságát, egészségügyét. És minden krízisnek (migrációs, éghajlati, gazdasági, vírus, 5G, globális oltás stb.) még éppen csak a kezdeténél vagyunk. Abban kell döntenünk, hogy a félelem és abszolút kiszolgáltatottság állapotát elfogadjuk-e, vagy a szellemi minőségükben közöttünk élő Krisztushoz, Michaelhez, szellemi tanítóinkhoz fordulunk a gyógyító nap-erőkért. A félelmet és kiszolgáltatottságot erőfeszítés nélkül megkaphatjuk, szellemi vezetőinkhez minden nap konkrét szellemi gyakorlatokkal: elsősorban meditációkkal közeledhetünk. Az elmúlt egy évben már többször nekigyürkőztünk a meditációknak, de most már – benne állva a válságokban – valóságos döntést kell hoznunk: meditatív élet, imádságos élet, vagy a fortélyos félelem?

Forduljunk konkrétan egyéni létünk felé. A saját hasonmásunk által eltérített gondolkodásunk hideg merev, absztrakt lett, amely nem tudja értelmezni a morált, a szeretetet, a becsületet, csak a mindent méricskélő agyunknak engedelmeskedik, szívünktől, gúnyos mosollyal elfordul. Így életünk minden percében szívtelenségünkkel megbánthatunk valakit, vagy elvehetjük bármijét, hiszen, mi erőfölényben vagyunk, mi különbek vagyunk, nekünk minden jár!… Ez az egó lény bennünk, aki önbíráskodón hatalmaskodó, nagyon sok szenvedést okoz környezetünknek. Amikor érzésvilágunkat használja, akkor tilos jót tenni, hiszen abból számunkra nincs haszon, tilos feltétel nélkül bárkit, bármit szeretni. Viszont csak azzal barátkozik, akitől hasznot remél, enélkül lenézi a másikat. De mi már tudjuk, hogy az együttérzés és a szeretet a mindent gyógyító orvossága, nap-ereje életünknek. Tudjuk, hogy én-tudatunk csak akkor éber, amikor másokért dobogtathatja szívünket, ha képesek vagyunk másokért élni. Akaratunkat – ami a legmagasabb kozmikus szellemi teremtő erő bennünk, ami alapvetően a kozmikus életáldozatból ered, a hasonmás leginkább lebénítja, nehogy eszünkbe jusson felébreszteni és használni, mert tudja, hogy elsőnek éppen ellene alkalmaznánk.

Ma már tudatosítanunk kell: két entitás lakik testi burkainkban: énünk és hamis énünk, akit megkülönböztetően egónak nevezünk. Énünk másokért munkálkodik, egónk csak önmagáért. Amikor ez az egó használja gondolkodásunkat, érzéseinket, akaratunkat akkor egyesített neve hasonmás, németül doppelgenger. Ez a lény bennünk az abszolút negatív, szívesen teszi a rosszat, gyűlölködik, bosszút forral, hazudik akár kicsit, akár nagyot stb. Az én, aki az abszolút pozitív, napról napra, amikor csak teheti, teszi a jót, feltétel és viszonzásvárás nélkül. Gyakran előfordul, hogy a szemben álló felek hasonmásai egymást egyre magasabb hőfokú kölcsönös támadásokra késztetik. Ilyenkor gyorsan felforrhatnak az indulatok és romboló erővé válnak -– a hasonmásokban. Bölcsesség kell ahhoz, hogy ilyenkor a felekben lévő egy-egy én csitítóan közbelépjen. Ha ilyenkor mind a két én képes felismerni, hogy a hasonmásoktól átvehetik a kezdeményezést, akkor szépen rendeződhet a konfliktus. Ha nem, akkor akár évekre szóló harag, gyűlölet is kialakulhat, romba dőlhet minden, amelyet viszont egyszer majd mindenképpen a két énnek kell rendezni. Ezért jobb idejében felismerni a kezdeti veszélyeket is már csírájában kioltani azokat. Tehát a 21. században a belső utunk: az egótól az énig, a hasonmástól az új belső szellemi emberig: aki már ráléphet igazi otthonunk, az éteri, szellemi világ küszöbére.

Mindezek után, a végső következtetés: az abszolút negatív félelem elfogadása helyett – de legalább, mellett – imádkozzunk és/vagy meditáljunk, mert ezek pozitív nap-erői összekapcsolnak bennünket a körülöttünk létező szellemi vezetőinkkel, tanítóinkkal. Ehhez csak az kell, hogy végre elfogadjuk:

–          a szellemi világ az igazi valóság, és itt van körülöttünk!

–          a szellemi vezetőink és tanítóink igazi és pozitív erőt sugárzó lények közöttünk és mellettünk, és csak a mi feléjük kinyújtott kezünkre várnak!

*

Mindezek esszenciáját tartalmazza Rudolf Steiner Miatyánk megfogalmazása a Mihály korszakra – ima formájában, melynek minden mondata meditációs tartalmú is:

 

Atyám! Te, aki legbensőbb világunkban voltál, vagy és leszel,

A Te lényed dicsérete és dicsősége él mindannyiunk lényében.

A Te királyságod születik tovább tetteinkben és abban, ahogy éljük életünket.

A Te akaratodat teljesítjük életünk tetteiben, ahogyan azokat lelkünk mélyében elrejtetted.

A szellem táplálékát: az élet kenyerét kínálod nekünk áradó bőségben, életünk minden változásában.

Add, hogy a másokkal való együttérzésünk kiegyenlítse, amit mások és magunk ellen teszünk (és amit mások ellenünk tesznek).

Te nem engeded, hogy a kísértő erőnkön felül meglátogasson, mert a Te lényedben nem él kísértés (és mi a Te lényedben élünk),

És a kísértő: felszín, torz látás csupán, amelyből Atyánk, Te, megismerésed fényébe vezetsz bennünket.

A Te tudásod, erőd, fenséged munkál bennünk az idő korszakain át.

Ámen.

Jellege
közösségi rendezvény

Részvétel
nyilvános

Részvételi díj
lásd a leírást

Szervező
Michael Út Szellemi Műhely