Időpont
2024. szeptember 4. 19:00 - 21:00
Helyszín
Rudolf Steiner Ház - Pecsét terem
Böszörményi László
A gyakorlásról részletesen – miért és hogyan?
Előadás és szeminárium
Az előadásban (2024. szeptember 4-én) elhangzanak a gyakorlási út főbb állomásai. A szemináriumban (2024. szeptember 7-én) közösen gyakorlunk és megbeszéljük a tapasztaltakat. A megbeszélés arra is szolgál, hogy gyakoroljuk az egymásra való figyelést. Mindez bevezető jelleggel történik. A tudati iskolázás életre szóló feladat. Egyetlen előfeltétele van: őszinteség önmagunkkal.
Megköszönjük ha az alábbi linkeken jelzi részvételi szándékát, ezzel segíti a rendezvények előkészítését:
Előadás: https://forms.gle/D825W6Eo5Zk3Hqs98
Szeminárium: https://forms.gle/YsuPBHt8sPMFjPCq9
További információt Varga-Szemes Lászlótól kérhetnek a vargaszemes@gmail.com címen, vagy a +36709071597-es telefonszámon.
Miért gyakoroljunk?
A szellemi világtól elsősorban saját tudati szokásaink tartanak távol. Ezeket kreatív képességekké kell átalakítani. Ez az átalakítási folyamat először meggyógyítja a lelket, majd teljesen új perspektívát ad az életnek.
Általában nem szeretünk gyakorolni. Fáradságosnak hangzik. Szeretnénk teljes fegyverzetben kipattanni „atyánk fejéből”, mint Pallasz Athéné. De aki meg akar újulni képességeiben, nem tehet másként. Aki pedig elkezd gyakorolni, egy idő után észreveszi, hogy a koncentrált gyakorlás nem is fárasztó, hanem üdítő és örömteli.
Hogyan gyakoroljunk?
A modern ember figyelme gyenge és szétszórt. Ezért a gyakorlatok egy csoportja arra irányul, hogy megtanuljunk egyetlen tárgyra – pontosabban egyetlen ideára – koncentrálni. Erre szolgálnak a gondolkodási és észlelési koncentráció gyakorlatai. Ha sikerül tudatunkban megtartani egy ideig egy tiszta ideát (az észleleti minőségek is ideák, ha nem is ember találta ki őket), akkor a figyelem megtapasztalja saját működését: fölébred a magasabb Én.
Tudatunk ma majdnem teljesen gépiesen működik, külső ingerekre „reagálunk” gondolati és érzelmi sémákban. A gyakorlatok egy csoportja (például a „8-tagú ösvény” gyakorlatai) arra szolgál, hogy kimozduljunk megrögzött szokásainkból, és megtanuljuk például belső ítélkezés nélkül meghallgatni egymást.
Ha kellő jártasságra tettünk szert az első két gyakorlat-csoportban, akkor elkezdhetjük a meditációs gyakorlatokat. Ezek teljesen ismeretlen, minőségileg új, élő ideák tapasztalati területére vezetnek – ha kellő koncentrációval hajtjuk őket végre. Spirituálisan mélyértelmű szövegek és képek általában csak a meditációban nyilvánítják meg valódi értelmüket, ami soha nem absztrakt gondolat, hanem a szavak szintje fölött működő figyelem mozgásának élő és jelenléti tapasztalása (ez az imagináció). Hasonló tapasztalásokat ad a természeti minőségekbe való elmélyülés is.
A 2024. szeptember 4-én elhagzott előadás vázlata:
Böszörményi László
A gyakorlásról részletesen – miért és hogyan?
- Ha nem gyakorlok, azt mondom, hogy tökéletes vagyok (mint Pallasz Athéné)
- Végre túl vagyok az iskolán, minek tanuljak?
- Az ember három születése (Székely Gyuri: Karácsony)
- Fizikai (szellemi lény → fizikai test)
- Lelki (nyelvtanulás, iskola). Tanulás: szabaddá váló erők→lelki öntudat
- Szellemi születés: szellemi iskolázás → szellemi öntudat. Nincs mester.
- Gondolkodás (képzetalkotás)
A mondat értelme folyékony ↔ részek (szavak) közege, jelenlét ↔ múlt
Fogalmi, absztrakt észlelés, ↔ a kimondhatatlan élmény tartása
- Gondolkodás + észlelés: megismerés, a figyelem autonómiája
- Érzés: autonómia hiánya, az érzés (legtöbbször) nem megismerő
- Akarat: A motívumot értem, az akarat maga sötét (ujj emelése)
Akarat a gondolkodásban: világos, tartja a figyelem irányát, improvizál
- Mellékgyakorlatok (Steiner)
- A kontrollált (koncentrált) gondolkodás ↔ asszociáció.
- Akarati kezdeményezés (helyes cselekvés) – pl. rendszeres gyakorlás
- Kiegyensúlyozottság. – pl. nem túlzom el az egoisztikus érzéseket.
- Pozitivitás. – pl. sokszor egy negatív helyzetből indulunk el fölfelé.
- Elfogulatlanság. – pl. hátha a másiknak (is) van (valami) igaza.
- Békülékenység. Mindent meg lehet bocsátani – nincs „oka”.
- Szokások feloldása (Buddha 8 tagú ösvény)
- A helyes képzetalkotás vagy helyes vélemény.
- A helyes döntés vagy helyes ítélet.
- A helyes beszéd vagy helyes szó.
- A helyes tett.
- Az élet helyes beosztása vagy helyes álláspont.
- A helyes törekvés.
- A helyes emlékezés.
- Összefoglalás vagy helyes szemlélet.
- Gondolkodási és észlelési koncentráció
- Üres figyelem – egyelőre lehetetlen. Ezért 1 ideára koncentrálunk
- A szellemi alapélmény: A figyelem olyan intenzív, hogy megtapasztalja önmagát → meditáció.
- Meditáció (szöveges, észlelési, szimbolikus képek)
- Élő, érző, akaró ideák felkeresése, ill. alkotása – csak koncentráltan
- Új tudati minőségek, új Én-tapasztalási élmények
Jellege
előadás
Részvétel
nyilvános
Részvételi díj
felajánlás
Szervező
-