Barion Pixel

A Szabad Szellemtudományi Főiskola

A Főiskola megalapítása
A Szabad Szellemtudományi Főiskolát Rudolf Steiner az Antropozófiai Társaság újraalapítása során, az 1923/24-es u.n. Karácsonyi Ülésen alapította meg. Ezzel tulajdonképpen a már 1904 óta működő és egészen az I. Világháború kitöréséig általa vezetett „Esoterische Schule” folytatását akarta megteremteni, de már egy más formában. Ezért ez egy különleges alapítás volt. Az „Esoterische Schule” ugyanis a hagyományokra épült és az okkult iskolák titkos működésre épülő tradícióit követte, így létezéséről és arról, ami ott történik,  csak a meghívott tagok tudtak.

A most létrehozott Szabad Szellemtudományi Főiskola léte és működése azonban már az alapítás pillanatától a teljes nyilvánosság számára megismerhető volt, és az Általános Antropozófiai Társaság alapszabályának 5. paragrafusában meg is volt nevezve, és ezzel be lett kötve a Társaság szervezetébe. Ez a paragrafus a következőképpen hangzik: „Az Antropozófiai Társaság működésének centrumául a dornachi Szabad Szellemtudományi Főiskolát tekinti. Ez három osztályból fog állni. A társaság tagjait ide kérelmezésükre veszik fel, miután már a Goetheanum vezetősége által meghatározott ideig tagok voltak. Így jutnak a Szabad Szellemtudományi Főiskola első osztályába. A második, illetve harmadik osztályba való felvétel akkor történik, amikor ennek kérelmezőjét a Goetheanum vezetősége erre alkalmasnak találja.”

Rudolf Steiner a Főiskoláról

A következőkben Rudolf Steiner eredeti gondolatait adjuk közre a Szabad Szellemtudományi Főiskoláról, melyet a Karácsonyi Ülés jegyzőkönyvéből ismerhetünk meg. Ez az a jegyzőkönyv, mely az Általános Antropozófiai Társaság megalapításakor készült, Dornachban 1923. december 24-e és 1924. január 1-e között.

Miután Steiner felolvasta a közgyűlés résztvevői számára az alapszabály 5. paragrafusát a következőkkel folytatta: „Nos, kedves barátaim, ebben a paragrafusban arról van szó, hogy az Antropozófiai Társaság valóban megkapja a közeljövőben azt a természetének megfelelő lelket, amit a dornachi Goetheanumban megkaphat. Az alapszabály e paragrafusa egészen konkrétan annak tudatára kell ébressze a tagokat vagy a még belépőket, hogy az antropozófiai mozgalom lelke a Goetheanumban rejlik. Ezzel adhatjuk meg az Antropozófiai Társaság számára szükséges ezoterikus impulzusokat. És úgy jutunk előbbre, ha az alapszabály 5.§-a szellemébe igyekeznek elmélyedni. … Először az a szándékom, hogy a dornachi Szellemtudományi Főiskolát szekciókra tagolom, és ezek a szekciók mások lesznek, mint az osztályok: az osztályok keresztezik egymást a szekciókkal. Engedjék meg, hogy dr. Wachsmuth rajzához hasonlót készítsek, nem ugyanazt – de remélem ez is átfogja úgy a Földet. Az osztályok így lesznek: Általános Antropozófiai Társaság, Szabad Szellemtudományi Főiskola I. osztálya, II. osztálya, III. osztálya. A szekciók pedig felülről lefelé átfogják, így minden szekcióban lehet a megfelelő osztályban lenni. …

… Elmondanék néhány dolgot arról, hogy hogyan gondolom a jövőben a dornachi Goetheanumban a Szabad Szellemtudományi Főiskola működését. Egyre inkább arról lesz szó, hogy az iskolázásban való valamilyen továbbhaladásnál nem pusztán az intellektuális tulajdonságok jönnek tekintetbe, legkevésbé a külső világban szokásos intellektuális és empirikus képzés, csak amennyiben ez valamelyik speciális területhez abszolút szükséges. Ezt egészen jól felismerhették azok, akik hosszabb ideje éltek és dolgoztak az Antropozófiai Társaságban. Arról lesz szó, hogy az érzelmek, az ezotériát és okkultizmust közvetlenül felfogó képességek, morális kvalitások és így tovább, játszanak majd a jövőben nagy szerepet. A teljesen nyilvános Antropozófiai Társaság bázisát képező 3 osztály tevékenységének magától értetődő fővonása a szellemtudomány lesz. Éppen ehhez kell a Szabad Szellemtudományi Főiskola tevékenységét a világ elé tárni, mégpedig úgy, hogy az egyes civilizációs, megismerési, művészi stb. területeket megtermékenyítő hatása megnyilatkozzék.”

A Főiskola felépítése és feladatai

A Szabad Szellemtudományi Főiskola székhelye tehát Dornachban, a Goetheanumban van, de a tényleges munka nem csak itt, hanem a világ minden részén élő és dolgozó Főiskolai tagokkal együtt folyik, akik Rudolf Steiner antropozófiájára alapozott szellemi kutatást folytatnak annak érdekében, hogy az egyén és közössége szellemi fejlődése által életerőt és táplálékot adjanak az antropozófiai életterületek számára.

A Szabad Szellemtudományi Főiskola – ahogyan azt Rudolf Steiner az alapításkor berendezte – a különféle témákhoz rendelt szekciókból és a Klasse-ból áll. Ezek, a Rudolf Steiner által rajzolt a Karácsonyi Ülésen bemutatott szervezeti felépítés szerint, egy horizontális és vertikális hálót alkotnak.

Az egész az Antropozófiai Társaságon nyugszik, mert a Főiskola hordozója és fenntartója a Társaság. De ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy ez egy exkluzív szint lenne, mert ma mindenki a világban, aki a Főiskolai munka eredményei vagy az antropozófia megismerés alapján készített terméket termel vagy fogyaszt, az ennek a szintnek a része, akkor is, ha nem tagja a Társaságnak, vagy nem tud róla. Vagyis mindannyian hordozói és munkatársai vagyunk a Főiskolának és így jelenleg is tevékeny részesei vagyunk annak a koncepciónak, amit Rudolf Steiner kidolgozott és létrehozott.

A vertikálisan elrendezett szekciók, melyek a különböző életterületekhez kapcsolódnak, miközben fentről lefelé átölelik a Klasse három szintjét, egyben összekapcsolják a szellemi világokat is az életterületek gyakorlatával. Ebben a hálóban a Klasse órákat, melyek a Főiskolában folyó munka szellemi alapját jelentik, úgy kell elképzelni, mintha azok a szekciókban dolgozó emberek szellemi műhelyei lennének. Itt a Főiskola tagjai ki tudják fejleszteni azokat a képességeiket, és létre tudják hozni azokat az eszközöket, melyek aztán az életterületeken az antropozófia gyakorlati megvalósulását lehetővé teszik. Ez utóbbi, miközben a Szabad Szellemtudományi Főiskola rózsakeresztes impulzusa, egyben a Főiskola lényege is.

Rudolf Steiner ezzel a hálózattal, ahol minden szint minden szinttel találkozik, egy igen modern és korát messze meghaladó formát hozott létre, és egyben lehetővé tette, hogy a Főiskolában mindenki mindenkivel együttműködhessen és dolgozhasson, oly módon, hogy a speciális tudás, a szakmai kompetencia nem vész el.

Egy ilyen Szellemtudományi Főiskola szigorú szabályok szerint működik. Hogy ez mennyire fontos és a Főiskola szabályainak betartása és komolyan vétele Rudolf Steiner számára mennyire döntő volt, azt többek között a Torquayban 1924. augusztus 12-én tartott előadásában is megfogalmazta („A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata” VI. kötetének 14. fejezet). Ekkor a következőket mondta: Eleve meg kell mondanunk, hogy a jövőben bárki csatlakozhat az Antropozófiai Társasághoz, akiben megvan az érdeklődés és a vágyakozás a szellemi világ iránt. Nem kötelezzük semmi egyébre, mint ami minden tisztességesen gondolkodó ember kötelezettsége lehet.

Viszont a szellemi világba vezető utat feltáró iskolának nagyon szigorú feltételeket kell támasztania tagjai felé. Aki az iskola tagja akar lenni, annak az antropozófia ügyét valóban képviselnie kell a világ előtt. Ne tekintsük ezt az emberi szabadság csorbításának. Hiszen a szabadságnak kölcsönösnek kell lennie. Aki az iskola tagja lesz, az szabad ember, de az iskola vezetőségének is szabadnak kell lennie. Ő is dönthessen szabadon arról, hogy az iskola kinek akarja nyújtani a maga szellemi javait. Az iskola vezetősége egy spirituális szerződést köt egyes tagjaival. Ennek az iskolának fenn kell tartania magának a jogot, hogy szabadságában álljon annak eldöntése, hogy valaki csak ideiglenesen, vagy akár többé már egyáltalán ne lehessen az iskola tagja, amennyiben kiderülne róla, hogy cselekvése nincs összhangban azzal, ami az iskola impulzusaiból következik, vagy nem úgy cselekszik életében, ahogy az iskola képviselőjétől ez elvárható lenne.

Ezeket a dolgokat szigorúan vesszük, ami abból is kiviláglik, hogy azt megelőzően, hogy az önök körében itt Klasse-órákat tartunk – ami jövő kedden történik első ízben, azután pedig továbbiak követik – már tizenhat-tizenhét tagot kellett az iskola működése során az iskolából kizárnunk. Mert az okkult életre vonatkozó dolgokat teljes valóságukban kell vennünk. Ha tehát valakinek az a véleménye, hogy valóban képviseli az antropozófia ügyét a világban, az kérheti az iskolába való felvételét, akkor jelentkezzen. Ennek külső feltétele, hogy legalább két éve tag legyen. Azok a barátaink, akik két évnél régebben tagjaink, jelentkezzenek, ha még nem kapták meg a kék igazolványukat. Az Antropozófiai Társaság tagjainak ezentúl piros igazolványuk lesz, az iskola tagjainak pedig kék.”

A Főiskola szekcióiról

Amikor Rudolf Steiner a Főiskolát megalapította, az Általános Antropozófiai szekció mellett, melyben a Klasse működött és az antropozófia centrális témáit kutatták, szak-szekciókat is létrehozott. Ezekkel a célja az volt, hogy rajtuk keresztül az antropozófia megtermékenyíthesse az emberi civilizációt, a tudományos életet, a művészeteket, és a megismerést. Ezt a Karácsonyi Ülés alkalmával a következő szavakkal jelentette be: „A következő szekciókat szeretném alapítani: először is egy általánosat, amely együtt lesz a pedagógiaival, ezt összekapcsolnám a Szabad Szellemtudományi Főiskola egész vezetőségével. Aztán úgy tagolnám a Szabad Szellemtudományi Főiskolát, hogy az egyes szekciókat felelős vezetők alá rendelném, mert azt hiszem, hogy ilyen szekciók vezetésére alkalmas személyek csak itt találhatók. Egyik szekció a „szép tudományokat” foglalja magában, a másik a beszélő művészeteket, a zenei művészeteket foglalja magában az euritmiával kapcsolatosan. A harmadik foglalja magában a képzőművészeteket, a negyedik az orvostudományt. Az ötödik szekció a matematikai-asztronómiai és a természettudományos szekció lesz egyelőre az utolsó. Így tehát meglesz a megfelelő képviselete annak, amit egyelőre itt felelősséggel illesztünk az általános antropozófia ügyébe, ami hozzám fog tartozni.”

Jelen pillanatban a Goetheanumban 11 szekció működik. Ezek a következők:

1. Allgemeine Anthroposophische Sektion – az Általános Antropozófiai Szekció
2. Mathematisch-Astronomische Sektion – Matematikai-Asztronómiai Szekció
3. Medizinische Sektion – Orvosi Szekció
4. Naturwissenschaftliche Sektion – Természettudományi Szekció
5. Sektion für Landwirtschaft – Mezőgazdasági Szekció
6. Pädagogische Sektion – Pedagógiai Szekció
7. Sektion für Bildende Künste – A Képi Művészetek Szekciója
8. Sektion für Redende und Musizierende Künste – Beszédművészeti és Zenei Szekció
9. Sektion für Schöne Wissenschaften – A Szép Művészetek Szekciója
10. Sektion für Sozialwissenschaften – Társadalomtudományi Szekció
11. Jugendsektion – Ifjúsági Szekció

Ezek a szekciók tulajdonképpen olyan új munkaközösségek, melyekben a tagok, a szellemi kutatás mellett, egy újfajta együttműködésre törekednek. Ezek az emberek, Steiner szavaival kifejezve, olyan „keresztény-művészi érzületet” akarnak kialakítani a közösségeikben, amely a szellemi kutatási folyamatokat alátámasztja és elősegíti.

Mert amikor emberek egy csoportja, egy ilyen ideától vezérleve együtt dolgozik, akkor az érzékfeletti közös megélése által a lélek egy magasabb megértés számára felébredhet. Amikor ez a minőség egy szekcióban dolgozó emberek közösségben megjelenik, akkor ezekben az antropozófiai közösségekben azt, amit a közösség tagjai a fizikai világban, a valódi szellemi megismerés ereje által átéltek, azt felemelik az érzékfeletti, szellemi világba.

Az ilyen antropozófiai közösségek munkája által a szekció tagjainak gondolatai és érzései felemelkednek az érzékfeletti világba, és ezekben a csoportokban létre jön az u.n. fordított kultusz. Ez egy új és a modern ember számára megfelelő szellemi kapcsolatot eredményez, ami aztán visszahat a közösségre, és erősíti az együttműködési törekvéseket, mert ennek a kultusznak valódi közösségépítő ereje is van.

Fontos kérdés, hogy miként kapcsolódik a gyakorlatban a Szabad Szellemtudományi Főiskolán belül működő Klasse és annak első osztálya ezekhez a különböző szak-szekciókhoz. A Klasse első osztálya, a 19 óra alatt a Klasse tagokat a szellemi világ küszöbének átfogó megértéséhez vezeti el, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a Klasse órákkal tudatos küszöb átlépést lehet elérni. Steiner úgy gondolta, hogy az a fordított irányú mozgás, ami a küszöb másik oldaláról való visszatéréssel minden osztályórát lezár, ugyancsak nagy jelentőséggel bír. Mert ha egy ember egyszer tudatosan átlépett a küszöbön, és utána ismét visszatér, akkor ez az ember, amikor már ismét itt a Földi világban van, akkor ezt a világot gazdagítania tudja azzal, amit a küszöbön túl átélt. A Klasse tagok éppen ezért felelősséggel tartoznak azon szellemi impulzusokkal szemben, amelyek a küszöb másik oldalán érték őket és azokkal itt a Földön, valamennyi életterületen, kezdeményezően és teremtő módon kell bánniuk. Ennek a munkának a helye pedig a szekció, ahol ezekkel a szellemi impulzusokkal dolgoznak a Főiskola tagjai, hogy aztán ezekből a világban megvalósítható dolgok lehessenek.

A munka a szekciókban egyébként annak érdekében folyik, hogy a tagok által érzékelt jövőképek alapján fejlesztési témákat hozzanak létre és azokon dolgozzanak. A munka teljesen gyakorlati kérdésekre vonatkozik, de át van itatva attól a szellemi kapcsolattól, ami a fordított kultusz nyomán a szekcióban létrejön. Ez az u.n. gyakorlat-orientált szellemtudomány az, ami végső soron lehetővé teszi, hogy a szellemi kutatás eredményei megtermékenyítsék az életterületeken folyó gyakorlati munkát. Ezzel a lépéssel a régen elzárt és titkos szellemi iskolák helyébe olyan iskola került, amelynek az emberi fejlődésre közvetlen hatása lehet és elősegítheti az ember és közösségei lelki-szellemi fejlődését.

A Főiskola tagsága

Ahhoz, hogy valaki a Szabad Szellemtudományi Főiskola tagja lehessen, néhány egyszerű feltételnek kell eleget tenni. Ezek között az első, hogy tagja legyen az Antropozófiai Társaságnak, mert a Társaság tagjait a kérelmezésükre, akkor veszik fel a Főiskolába, miután a Goetheanum vezetősége által meghatározott ideig már tagok voltak. Ez az idő jelenleg 2 év. Aki ennek a feltételnek is megfelelt, az saját szabad akaratából a belépési kérelmét a Főiskola vezetőségének benyújthatja.

A kérelem elbírálásakor az alábbi szempontok kerülnek mérlegelésre.

1./ A kérelmező viszonya és hozzáállása az antropozófiai fejlődési úthoz, és a meditációhoz.

2./ A kérelmező együttműködési képessége és a másik ember elfogadásának hajlandósága. Ez azért fontos, mivel a szekciókban végzett szellemi kutatómunka alapja az együttműködés. A szekció munkában érvényesülő alapelv szerint a sikert azáltal érjük el, hogy elfogadjuk: mindenki másként dolgozik, és a kérdéseket más módon közelíti meg, és ebből a különbözőségből tanulunk.

.3./ A kérelmező mennyire képes arra, hogy az antropozófiát az élet valamennyi területén képviselje, és az az élete alapjául szolgáljon.

4./ Mennyire képes a Klasse lektor a kérelmezőt az órán „tartani” és vele együttműködni.

Rudolf Steiner világosan és érthető módon többször is megfogalmazta, hogy mit vár el azoktól a társasági tagoktól, akik a Főiskola tagjai, ill. azok szeretnének lenni. Az Arnheimben, 1924. július 18-án tartott előadásában erről a következőket mondta: „Akik a Szellemtudományi Főiskola tagjai akarnak lenni, azoktól megkívánjuk, hogy az életben az antropozófiai mozgalom igazi reprezentánsai legyenek, és a dornachi Goetheanum ezoterikus elnökségével összhangban cselekedjenek. Ez azt jelenti, hogy aki az iskola tagja szándékozik lenni, annak arra kell törekednie, hogy a világban a saját személyén keresztül jelenítse meg az antropozófiát. Ez mindenesetre feltételezi, hogy ha az iskola vezetősége szerint valaki nem képviseli megfelelően az antropozófiai mozgalmat, akkor fenntarthassa magának a jogot, hogy kijelentse: az illető nem lehet többé az iskola tagja. Ne mondják erre, hogy ez az emberi szabadság korlátozása lesz. Itt inkább egyfajta szabad szerződési viszonyról van szó az iskola tagja és az iskola vezetősége között, mert a vezetőségnek is szabadnak kell lennie, hogy szükség esetén megmondhassa valakinek azt, amit akar. Ezért azt is ki kell tudnia fejezni, hogy ha valakivel nem kívánja fenntartani a kapcsolatot.” (Rudolf Steiner: „A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata” VI. kötet, 10. fejezet).

A Főiskolának ma az Antropozófiai Társaság tagjai közül azok a testvéreink a tagjai, akik úgy érzik, hogy van bennük erő és motiváció arra, hogy az életben az antropozófiai mozgalom igazi reprezentánsai legyenek, és dolgozzanak a modern kor materialista kultúrájának és tudományának átszellemiesítésén, és ezt antropozófiai alapokon képzelik el. Mégpedig úgy, hogy ehhez a szellemi alapokat a Klasse órákon adott mantrákkal való munka által szerzik meg, és a szekciók munkacsoportjaiban a társaikkal együttműködve és azokat teljes mértékben elfogadva akarják a szellemi tartalmakat a gyakorlati élet számára áttranszformálni.

Bizonyos esetekben ezen szigorú szabályok alól kivételt lehet tenni, de csak a szekció munkában való részvétel esetében. Olyan Társasági tagokat, akik még nem tagjai a Főiskolának, kérelmükre be lehet vonni a szekció munka bizonyos részeibe, de csak akkor, ha a fenti feltételeknek mindenben megfelelnek, és szándékukban áll a Főiskolai tagságot kérni. Azok, akik nem tagjai a Társaságnak a szekció munkában nem vehetnek részt.

Szergej O. Prokofjev gondolatai a Főiskoláról

Végezetül egy részletet adunk közre Prokofjev egy írásából, ami a „Warum wird man Mitglied der Freien Hochschule für Geisteswissenschaft?” címmel jelent meg 2010-ben az Allgemeine Sektion der Freien Hochschule für Geisteswissenschaft am Goetheanum gondozásában. Ez a részlet igen jól bemutatja a Szabad Szellemtudományi Főiskola különböző szekcióinak legfontosabb feladatát és az ott folyó munka jelentőségét.

„… Mivel az emberiség ma a küszöbön túl él, az egész jelenlegi civilizáció számára az az átalakulás, hogy egy tudatos küszöbátlépést hajtson végre, a legnagyobb szükségszerűséggel bír, és fantasztikus távlatai vannak. Ezért kell ezt a tényt a Michael iskolánál is számításba venni. Rudolf Steiner a Karácsonyi Ülés első előadásában a Michael iskola legfontosabb célját a Földön a következőkben foglalta össze: elsőként még egyszer visszatekintett a Karácsonyi Ülésre, és hangsúlyozta, hogy ennek a lelkek számára egy erős impulzust kell adnia, olyat, hogy ennek következményei működni tudjanak azoknak az embereknek a következő inkarnációjában, akik ezt felvették magukba. Ennek a Földi civilizáció egész további fejlődése vonatkozásában döntő jelentősége van. „Ha valaki ezt, ami itt most ezalatt az ülés alatt elhangzott, egyszer komolyan a saját lelke elé állította [az Őrző elutasító magatartását a szellemi világ küszöbénél sok emberlélek felé] akkor ez a Karácsonyi Ülés olyan impulzust küld a lelkekbe, hogy ezt követően ezek a lelkek ki tudják ezt vinni, és erőteljesen működtetni tudják, úgy, ahogy ez az emberiség számára ma szükséges, és az emberek ezáltal olyanná váljanak a következő inkarnációjukban, hogy ténylegesen képesek legyenek találkozni a Küszöb Őrével. Ez annyit jelent, hogy a civilizáció olyan lesz, „hogy maga civilizációként képes a küszöb Őre előtt megállni”. (GA 260, 1924.01.01).

Éppen ebben rejlik a Szabad Szellemtudományi Főiskola különböző szekcióinak a legfontosabb feladata. Először az Általános Antropozófiai szekciónak kell az embereket az individuális iskolázási úton odáig eljuttatnia, hogy teljes éberséggel, és meggondoltsággal érjék el a szellemi világ küszöbét, és képesek legyenek átlépni azon, mert csak a küszöbön túl jelennek meg azok a szellemi erők, akik a Földi civilizációt ténylegesen meg tudják változtatni. Ezt követően a szak-szekciók majdani tevékenysége által ezeknek az erőknek a segítségével kell a civilizációnkat megújítani, és átalakítani, úgy hogy az ember a jövőben még talán akkor is, ha csak először a jelenlegi inkarnációját követően második, vagy harmadik inkarnációjában válik a Michael iskola által igazán iskolázottá, kell majd, hogy a Földi civilizációt odáig eljuttassa, hogy maga a civilizáció képes legyen a Küszöb Őrének a szigorú vizsgálatát kiállni. Csak ezáltal fogja az emberiség a tulajdonképpeni rendeltetését itt a Földön egyáltalán elérni. Hogy ez mit jelent, hagyjuk hogy erre Rudolf Steiner szavai válaszoljanak: „Itt valami nagyról van szó, valami óriásiról”. (GA 240, 1924.07.29).

Ma a főiskolán, és annak szekcióiban ebbe az irányba csak a legelső lépéseket lehet megtenni. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogyha a civilizáció nem lép rá szabad akaratból erre az útra, akkor a korábban már felsorolt okok miatt az egyre fokozódó lezüllés és végül akár a teljes szétesés felé veszi az irányt. A Karácsonyi Ülés záró előadásában ebben a vonatkozásban Rudolf Steiner arról beszél, hogy egyébként a Föld tökéletesen „barbarizálódik”. Ebből a perspektívából lehet a ma előttünk álló felelősséget teljes nagyságában és egész komolyságában felismerni, amely minden ember egyéni szabadságának teljes elismerésével sem választható külön azon kérdés megválaszolásától, hogy miért leszek én a Michael iskola első osztályának tagja?”