A Magyar Antropozófiai Társaság
A Magyar Antropozófiai Társaság rövid története
Ezen a képen Dr. Nagy Emilné dr. Göllner Mária látható (1894. nov. 13. Bp. – 1982. jan. 19. Basel)
Nem sokkal az Általános Antropozófiai Társaság 1923/24-es újjáalapítása után Rudolf Steiner kezdeményezésére és támogatásával megindult az országos antropozófiai csoportok létrehozása, az országos társaságok megalapítása. A magyar társaság története ehhez és Rudolf Steiner magyarországi és erdélyi látogatásaihoz kapcsolódik, ugyanis ezen utak során Steiner találkozott olyan magyar emberekkel, akik akkor már valamilyen módon kapcsolódtak az antropozófiához.
Mai ismereteink szerint az első, és valóban az Általános Antropozófiai Társasághoz kapcsolódó csoport létrejöttét Nagy Emilné dr. Göllner Mária, az első magyar Waldorf-iskola megalapítója, kezdeményezte. Ennek a csoportnak a létezéséről és működéséről sajnos nem áll a rendelkezésünkre semmiféle írásos dokumentum, mindössze a kortársak feljegyzéseire és idősebb tagtársaink személyes visszaemlékezéseire tudunk hagyatkozni. A magyar antropozófia első, hivatalosan is bejegyzett társasága az 1989-et követő rendszerváltás után jött létre. Ekkor a különféle, és addig egymástól elkülönülten dolgozó antropozófiai csoportok képviselői találkoztak és döntöttek úgy, hogy egy antropozófiai társaságot alapítanak.
Erre az 1990. Pünkösdjén megtartott ünnepi alakuló közgyűlésen került sor, amikor a jelenlévők a Társaság képviselőjévé dr. Szilágyi Pétert választották meg. A vezetőség többi tagjai azon antropozófusok voltak, akik már régóta foglalkoztak antropozófiával és hosszabb ideje vezettek antropozófiai csoportokat és/vagy Zweigeket. A magyar társaság a megalakulása óta folyamatosan működik és fejlődik, miközben új tagok lépnek be és régiektől búcsúzunk el. 2018-ban a magyar társaságnak már több mint 300 tagja volt, és reméljük, hogy ez a fejlődés tovább tart majd és egyre több fiatallal dolgozhatunk azon, amit Rudolf Steiner örökül hagyott nekünk.
A Társaság napjainkban
Ezen a régi képen Jankovich Marica, Kerestély Irma, Göllner Lajos, Szilágyi Rózsi, Steinackerné Titi, Szalay Olga, Papp-Kovách Elvira láthatók.
A Magyar Antropozófiai Társaságnak ma azok az emberek a tagjai, akik számára egyértelmű, hogy az élet spirituális, szellemi elmélyítésnek alapja a Rudolf Steiner által ránk hagyott antropozófia. Rudolf Steiner szavaival kifejezve, a Társaság „olyan emberek közössége, akik meg vannak győződve arról, hogy azok a feladatok, melyek a jelenből és a jövőből fakadnak, csak az élet spirituális elmélyítése által oldhatók meg”. A Magyar Antropozófia Társaságban sok munkacsoport és Zweig működik, ahol olyan spirituális érdeklődéssel és elkötelezettséggel rendelkező emberek dolgoznak együtt, akik számára egyértelmű, hogy a világ érzékelhető, anyagi része mellett létezik egy érzékfeletti, szellemi világ is. Számukra ennek a világnak a léte és működése realitás és az antropozófia, mint a szellem tudománya, éppen ezen értékfeletti világ törvényszerűségeit adja át, mutatja be.
A csoportokban és a Zweigekben ezekkel a szellemi törvényszerűségekkel és érzékfeletti összefüggésekkel foglalkozunk, Rudolf Steiner közléseinek, műveinek és előadásainak tanulmányozásával. A lehetőségek igen sokrétűek, a nyitott beszélgetéseket megvalósító összejöveteleitől, az általános korkérdéseken át, a tematikus vagy szakmai munkacsoportokig, a szigorú tanulmányi csoportoktól a kötetlenebb olvasókörökön át a különböző élet- vagy munkaterületen élő emberek társadalmi kapcsolatáig, igen sokféle lehetőség között lehet válogatni.
Ezek alapja minden esetben az egyéni kezdeményezés, ugyanis a Társaság minden tagja, szabadon és önállóan kezdeményezi az őt érdeklő kérdés feldolgozását és/vagy egy csoport létrejöttét, működését. A tagok ezeket a munkákat önállóan vagy csoportokba szerveződve végzik, és a Társaságban nincsen szellemi vezetőnk, mindenki szabadon cselekszik és önmagát vezeti, de tevékenységünk az együttműködésen alapul, és döntéseinket közösen hozzuk. Egy speciális csoportunk a képviselő testület, mely a társaságot érintő általános kérdésekben, és a törvény által előírt ügyekben jár el, és kezdeményezően lép fel a magyar antropozófiai mozgalom egyes kérdéseiben. A társaság mindenkori képviselője az egész társaságot is képviseli a külvilág felé, de nem vezetője a Társaságnak.
Mindenki, aki a Magyar Antropozófiai Társaság tagja, egyben tagja a Dornachban működő Általános Antropozófiai Társaságnak is, mert a magyar társaság ennek az Általános Antropozófiai Társaságnak a magyar nemzeti társasága. Egyébként jogilag, mint egyesület működünk, és a tagdíjakból, adományokból, ill. tagjaink munkájából tartjuk fenn magunkat. A Magyar Antropozófiai Társaság nyitott közösség, bárki szabadon csatlakozhat hozzánk, aki belépésekor elismeri a dornachi Goetheanumban működő Szabad Szellemi Főiskola létének jogosultságát, és vállalja, hogy a tagdíj befizetésével hozzájárul a társaság működésének költségeihez.
Ezzel kapcsolatban az Általános Antropozófiai Társaság alapító okiratának 4. pontja kimondja, hogy „Az Antropozófiai Társaság teljesen nyitott. Tagja lehet mindenki, nemzetiségétől, vallásától, állapotától, tudományos és művészi meggyőződésétől függetlenül, aki egy olyan intézmény működésének jogosultságát elismeri, mint a Goetheanumban, Dornachban működő Szabad Szellemtudományi Főiskola.”