"A kőzetek az isteni bölcsességből eredő fájdalmak megtestesülései. A növények az isteni erkölcsiség és hűség teremtményei. Az állatok darabokra tört isteniség."
Rudolf Steiner
Belépés - Regisztráció
<< Vissza

A szellemi lények működése az emberben

13 előadás, 1908. jan. 6. – jún. 11., Berlin

Rudolf Steiner, 1908 (GA 102)

TARTALOM:
Az állatok, növények és ásványok csoportlelkei. Prométheusz. Bolygó-lét, Nap-lét, állatöv-lét. A Föld korábbi planetáris inkarnációi mint a szellemi lények tettei. A Mars, a Merkúr és a Jupiter hatásai. A formaszellemek. Kronosz és Gaia mítosza. Az ember mint az állatok, növények és ásványok előtt szellemileg már létező lény. A Föld mint hő-organizmus. A régi Holdon meglevő csoportlélek-tudat. A jóga kialakulása. A védánta filozófiája. A héberek és az egyiptomiak világképe. A görög vallási rendszer. Az ember fejlődése a csoportlélekszerűségtől az individualitásig. Az elemi lényekről. Az állatok, növények, ásványok én-lelke. Az ember kapcsolata a szellemi lényekkel a zenében. A húsvét mint a jövő misztériuma.


FEJEZETEK:

6. - Berlin, 1908. március 24.

[Időbeli fordítottság a fejlődési állapotok megismétlésénél. A különböző rendszerek (vér- ideg-. mirigy- és érzékszerv-rendszer) átalakulása a fejlődés folyamán. Személyiség-tudat a Földön ellentétben a régi Hold-tudattal. Az utóbbi utóhangzása a germánságban (vérbosszú) és a zsidóságban (vér-csoportlélek, emlékezés a generációk útján). A régi Hold csoportlélek-tudata. A Hold, mint a bölcsesség bolygója, és a Föld, mint a szeretet bolygója. A jövőbeni Jupiter bolygó. A bölcsesség szellemeinek és a szeretet szellemeinek ellentéte. Együttműködésük az emberi „individualitás” és a „személyiség” kialakításában az inkarnációkon keresztül. A bölcsesség szellemeinek felemelkedése a keringési idők szellemeivé. Krisztus, mint Napszellem, mint „Misztikus Bárány” és mint „a Föld nagy áldozata”. Az emberi test a bölcsesség szellemei és Jehova, a formák ura között, egyensúly a Krisztus-lény útján. Az emberi test megnemesedése és spiritualizálása, mint a „hús feltámadása”. A szabadság, mint a visszamaradt szellemek adománya. A szellem közössége, mint hit a Jupiteren, és mint a kereszténység értelme. Az Atlantisz utáni kultúrkorszakok. Világunk őskezdete az Ó- és Újtestamentumban. A kereszténység, mint az emberiség vallása.]

11. - Berlin, 1908. június 1.

[Az állati csoportlelkek. Az elemi lények létrejötte. A méhek és a tündérek. A mai tudomány és az elemi lények. A világlény és a világlélek elmélete. A csoportlelkek lénye. Az ember fejlődése a csoportlélektől az individualitásig. A régi tisztánlátó tudat és a pátriárkák kora. A zsidó és a keresztény tudat közötti különbség. A történelemtudomány, mint fable convenue. Individualizálódási folyamat a középkorban (városalapítás). A matematikai igazságok általános elismertsége. Korábbi faji összefüggések és jövőbeni csoportlélek-szerűség. Az elemi lények (sellők és tündérek). Elemi lények ló és lovasa között, valamint a pásztor és a nyája között. Az istenek és az emberek közötti különbség. A szimbolika lényege.]

12. - Berlin, 1908. június 4.

[Az elemi lények. Az állatok, a növények és az ásványok én-lelke a különböző síkokon. Az ember alvás közben. A fizikai test négy rendszere: érzékszervek, mirigyek, idegek és vér. A „fizikai” és az „ásványi” közti különbség. Az én és az asztráltest elválása a fizikai testtől és étertesttől az alvásban. A magasabb lények áthatják a fizikai testet és az étertestet. E lények részeinek leszakadása a hazugság következtében (fantomok), a helytelen szociális intézmények következtében (kísértetek), és a meggyőzési kényszer következtében (démonok). Az étertest kiemelkedése, és szellemiséggel, azaz, vallási és művészi képzetekkel való feltöltődése. Richard Wagner. Egy jelentős építész szavai (H.v.Ferstel). A pünkösd.]

13. - Berlin, 1908. június 11.

[Az ember kapcsolata a szellemi lényekkel a művészetben. Az épület, mint az étertesthez való kapcsolódás (görög templom). A zene, mint a magasabb lények asztráltestéhez való kapcsolódás. Harmonizálás és az emberi erők újrateremtése az alvásban. A térben lévő szellemi erők. Böcklin „Pieta” c. képe. A görög templom, az egyiptomi és a román építészet, a gótikus dóm. A szobrászat, mint az étertest művészete, a festészet, mint az érzőlélek művészete, a zene, mint az értelmi lélek művészete, és a költészet, mint a tudati lélek művészete. Példa Goethe Faustjából. Richard Wagner kijelentései a zenéről. Kísérlete Shakespeare és Beethoven egyesítésére. A kilencedik szimfónia. Richard Wagner művészi céljainak általános jellemzői. A művészet jelentősége a jövő teozófiai élete számára. A profán építkezés művészi kialakítása pályaudvaroknál, és így tovább. A katakomba-keresztények, mint korunk szellemi törekvéseinek előképei. ]

Kapcsolat   |    Adatkezelés   |    Impresszum